A Kisebbségi Kulturális Alappal kapcsolatban elfogadott változások fő hatása a kisebbségek önkormányzatiságának korlátozása és a bürokrácia növekedése lesznek. Eközben az elfogadott módosítások semmiben nem javítják majd az alap működését. Ez a végkövetkeztetése a Bél Mátyás Intézet új elemzésének.
A Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) 2017-ben jött létre, mint a kisebbségek kulturális támogatásának fő szerve. Az elmúlt hónapokban az Alap az OĽaNO képviselőinek célkeresztjébe került, akik Gyimesi György vezényletével kultúrmaffiát vizionálnak a KKA mögé. Ezzel az ürüggyel nyújtották be képviselői módosító javaslatukat, amelyet ráadásul a releváns szakmai szervek bevonása nélkül készítettek el. Az eredmény egy rakás értelmetlen korlátozás, mint például a vállalatok szavazati jogának elvétele a szakmai tanácsok tagjainak megválasztásakor. Ezzel az olyan szervezek, mint az Új Szó (egyetlen magyar napilapunk) elveszítik a lehetőséget a magyar kultúra irányvonalának befolyásolására. A javaslat elvette egyes tanácstagok lehetőségét a pályázásra, amivel éppen a kisebbségi kulturális szféra legaktívabb tagjait bünteti meg.
„A parlament által elfogadott változások nincsenek összhangban azzal a szándékkal, amit az előterjesztők nyilvánosan prezentáltak. Félő, hogy ezek a változások csak az előterjesztők politikai céljait testesítik meg, miközben megnehezítik a kisebbségi kulturális szférában aktív személyek életét. Sajnos jól látszik, hogy a KKA új igazgatója, Alena Kotvanová az első naptól kezdve komoly politikai nyomással kell, hogy szembenézzen,” mondta Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet igazgatója, volt kormánybiztos.
Az elemzésből látszik, hogy a módosítás aláássa a támogatási rendszer demokratikus alapjait. Az efféle át nem gondolt, elsietett változások negatív hatással lesznek a kisebbségi kulturális támogatásokra.
A Kisebbségi Kulturális Alappal kapcsolatban elfogadott változások fő hatása a kisebbségek önkormányzatiságának korlátozása és a bürokrácia növekedése lesznek. Eközben az elfogadott módosítások semmiben nem javítják majd az alap működését. Ez a végkövetkeztetése a Bél Mátyás Intézet új elemzésének.
A Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) 2017-ben jött létre, mint a kisebbségek kulturális támogatásának fő szerve. Az elmúlt hónapokban az Alap az OĽaNO képviselőinek célkeresztjébe került, akik Gyimesi György vezényletével kultúrmaffiát vizionálnak a KKA mögé. Ezzel az ürüggyel nyújtották be képviselői módosító javaslatukat, amelyet ráadásul a releváns szakmai szervek bevonása nélkül készítettek el. Az eredmény egy rakás értelmetlen korlátozás, mint például a vállalatok szavazati jogának elvétele a szakmai tanácsok tagjainak megválasztásakor. Ezzel az olyan szervezek, mint az Új Szó (egyetlen magyar napilapunk) elveszítik a lehetőséget a magyar kultúra irányvonalának befolyásolására. A javaslat elvette egyes tanácstagok lehetőségét a pályázásra, amivel éppen a kisebbségi kulturális szféra legaktívabb tagjait bünteti meg.
„A parlament által elfogadott változások nincsenek összhangban azzal a szándékkal, amit az előterjesztők nyilvánosan prezentáltak. Félő, hogy ezek a változások csak az előterjesztők politikai céljait testesítik meg, miközben megnehezítik a kisebbségi kulturális szférában aktív személyek életét. Sajnos jól látszik, hogy a KKA új igazgatója, Alena Kotvanová az első naptól kezdve komoly politikai nyomással kell, hogy szembenézzen,” mondta Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet igazgatója, volt kormánybiztos.
Az elemzésből látszik, hogy a módosítás aláássa a támogatási rendszer demokratikus alapjait.
Az efféle át nem gondolt, elsietett változások negatív hatással lesznek a kisebbségi kulturális támogatásokra.
„Sajnos a javaslat előkészítése semmilyen formában nem nevezhető participatívnak. A folyamatba nem voltak bekapcsolva a releváns kisebbségi önkormányzati szervek, mint például a kormány Kisebbségi Bizottsága, és az előkészítők nem konzultáltak a kisebbségi kulturális szervezetekkel sem. Így a jogalkotás a „rólunk nélkülünk” elv jegyében zajlott. A kisebbségi szervezetekkel való konzultáció pont arra szolgál, hogy a törvény végső formájában ténylegesen segítsen is a célcsoportjának,” mondta Richard Vaško, az elemzés szerzője.
A Bél Mátyás Intézet elemzését PDF formátumban az alábbi ikonra kattintva töltheti le.